Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.
A húsvét időpontja nincs konkrét dátumhoz kötve, a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapra esik. Emiatt a húsvét vasárnapja március 22. és április 25. között változhat.
A húsvéti időszak a nagyböjttel kezdődik, egy 40 napos bűnbánati időszakkal, mely Jézus pusztában töltött idejére emlékezik. A húsvét előtti nagyhéten különleges szertartásokra kerül sor, mint például a virágvasárnap, a nagycsütörtök (az utolsó vacsora emléknapja) és a nagypéntek (Jézus kereszthalálának napja).
Húsvét vasárnapja a feltámadás örömünnepe. Ekkor ünnepi szentmisét tartanak, a katolikus egyház vezetője, a pápa ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi apostoli áldását.
Számos népszokás is kapcsolódik a húsvéthoz, mint például az ételszentelés, valamint a locsolkodás, mely a termékenységet és az újjászületést szimbolizálja.
A húsvét nem csupán vallási ünnep, egyben a tavasz köszöntése, a családi összetartozás és a közösségi ünneplés ideje is. A színes tojások, a finom ételek és a vidám locsolkodás mind hozzájárulnak ehhez a különleges és örömteli ünnephez.
dszi
